„A gyermek, ha túljutott az ábécéskönyvön, azt hiszi, hogy tud olvasni, hiszen kibetűzi az üzletek cégtábláit, az újságok címeit és minden szót, minden mondatot, ami a szeme elé kerül. Azt képzeli, ha elmenne egy könyvtárba, fel tudná fogni az ott sorakozó könyvek értelmét. De ha megpróbálná elolvasni őket, hamarosan rájönne, hogy a “mechanikus olvasás” semmit sem ér, otthagyná a könyvtárat, és visszamenne az iskolába.”
(Maria Montessori)

Ez a hétvége már bőven az iskolavárással, az iskolára való felkészüléssel telik. Lassan, szép rendben sorakoznak a ceruzák a tolltartóban, megvan minden egyéb eszköz, amit előírtak az iskolásoknak. Vége felé közelít a nyár és remélhetőleg vége van egy hosszúra nyúlt, furcsa, újfajta időszaknak is. Hamarosan becsengetnek és nem csak digitálisan. Aki most kezdi az általános iskolát annak egy új világ. Aki most kezdi a középiskolát, annak egy olyan új világ, amiben azért már vannak ismerős elemek.
Alsóból felsőbe, hetedikből nyolcadikba, harmadikból negyedikbe. Fontos fordulópontok, mind-mind előkészít egy még fontosabb állomást. De minden lépésnek csak úgy van értelme, ha a nagy egészhez viszonyítjuk. Lépések, amelyek egyre közelebb viszik a diákokat ahhoz, hogy a későbbiekben minél egyszerűbben, komfortosabban boldoguljanak felnőttként.
A lényeg, hogy ha tudunk segítsünk abban a diákoknak, hogy hozzák ki magukból a maximumot!
Ehhez kívánunk sok sikert, kíváncsiságot és elszántságot mindenkinek!